2017. április 13., csütörtök

Okurcalar - Fél lelkem félhold. | Török utazás

2015 nyarán a sors ismét Törökország felé repített minket.
Ez most egy kis visszaemlékezés...




2013-ban a Bodrumi repülőtéren értünk földet, arra vitt az első török nyaralásunk. Meghatározó élmény volt és rengeteg szép emlékkel tértünk haza. Két évvel utána ismét Törökországot vettük célba, ám ezúttal az Antalya-i reptér látványa fogadott. 
Igazság szerint nem sok képet lőttem, - inkább videóztam - de azért van mit "bepakolnom" a bejegyzésbe. Az alul látható képek a Q Premium Resort-ban készültek, a szállodánkban. A törökök híresek a cicomáról, a túldíszítettségről. Ez a hotel még visszafogott volt ahhoz képest és inkább hajlott az európai, elegáns vonalra.






       | meghatározó képek 1. rész
~     Az egyetlen selfie, ami készült az egész út alatt és ez is véletlenül.
 ~  #withkyra

|   God blessed me elegance


~ "történelmi események?"
2015 nyarán nem voltak épp békeidők Törökországban. Már akkor lehetett hallani a hébe-hóba vitákról és csatározásokról Istanbulban. Sokan aggódtak is miattunk. Ám mi szerencsére ebből semmit nem érzékeltünk lévén, hogy Alanya a török fővárostól jó 1 és fél órás repülő útra van. 
Szóval mi és a stressz, hogy történik valami, így nézett ki:

 ~ random hotel view

~     Még több fancy cocktail és pálmafa az aggodalmakra.

                       Út a tengerpart felé ~



A hirtelen felbukkanó török ismerősök. 
Avagy: Nincs több "Ne menjetek ki a Hotelből, mert elrabolnak" szabály.
És ha már nagyon úgy tűnne, hogy mi azok az "egész nyaralás alatt a hotelben pihentetem a valagam" személyek vagyunk, akkor most jön az a rész, ahol csalódást kell okoznom. Mi imádjuk felfedezni az adott országot. Akár busszal is nekiveselkedünk a dolgoknak, hogy láthassuk a térség nevezetességeit és látványosságait. Hogy egy kicsit kulturálódjunk és tanuljunk az  országról. DE NEM EZEN A NYARALÁSON.

~   Fél perc visszakanyar: 2013, Bodrumba.
Abban az évben, azon a helyen, ugyan úgy egy hotelben szálltunk meg. Kalandos egy hetünk alatt rengeteg emberrel jóban lettünk. Köztük azzal a három szeretetreméltó török "őrülttel" is, akikkel - 2 év elteltével - újra találkoztunk, ám ezúttal Okurcaláron.
Visszatérve tehát 2015-be, az utolsó előtti napunkon jött egy üzenet, hogy találkozzunk és ruccanjunk ki a városba. Kyrával egy kicsit meg is szeppentünk, hiszen azért oké, hogy valamennyire ismertük őket, na de egy "idegen országban, idegenekkel csatangolni" azért még se teljesen biztonságos a mai világban. NA DE EGYSZER ÉLÜNK.

|   fun time, local trip
~ avagy, nagy-boldog-török családi túra
(Ez az enyhe version. Úgy vezettek, mint az őrültek.)

                           ~ Merhaba Alanya.


-  Yeniden / Újra  |





"Egyszer, amikor még kicsi voltam, éppen a kedvenc kék biciklimen tekertem,


amikor hirtelen felmerült bennem a gondolat, hogy ha egyszer csak nekiindulnék, és vissza se néznék, 



















vajon milyen messzire jutnék?


Máig sem tudom, hogy mi volt az, amit akkor tenni akartam."

- Honey and Clover (Idézet a "Méz és Lóheréből") -





- Alanya Night View -





  ~ Fél lelkünk félhold 
Mit is mondhatnék még? Törökország egy csodálatos hely, az emberek kedvesek és mindig barátsággal fogadnak. A tájak, a bazárok, a hangulat... Minden alkalommal felejthetetlen. 
Éjszaka mindig a hotel mólójánál üldögéltünk.
_________________________        
~ Last Night          



                          |  Finally always gotta go home.


Check out, Güle Antalya.  |            

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése